Kelebia (Kelebia)
Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen. Vasútállomása határátkelőhely Magyarország és Szerbia között. Kecskeméttől mintegy 110 kilométerre található.
Kelebia Bács-Kiskun vármegye délkeleti sarkában fekvő, határ menti község. A két legközelebbi város a nyugat felől szomszédos Tompa és a déli irányban mindössze 12 kilométerre lévő, de már a határ szerbiai oldalán található Szabadka.
A térség nagyobb városai közül Szeged 48 kilométerre keletre, Baja hasonló távolságban nyugatra, Kiskunhalas 28 kilométerre északnyugatra, Bácsalmás 24 kilométerre délnyugatra található Kelebiától; a megyeszékhely Kecskeméttől mintegy 110 kilométer választja el, északi irányban.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Öttömös, kelet felől Ásotthalom, nyugat felől Tompa, északnyugat felől pedig Kisszállás; közigazgatási területe északon pontszerűen érintkezik még Balotaszállás határszélével is.
Kelebia Bács-Kiskun vármegye délkeleti sarkában fekvő, határ menti község. A két legközelebbi város a nyugat felől szomszédos Tompa és a déli irányban mindössze 12 kilométerre lévő, de már a határ szerbiai oldalán található Szabadka.
A térség nagyobb városai közül Szeged 48 kilométerre keletre, Baja hasonló távolságban nyugatra, Kiskunhalas 28 kilométerre északnyugatra, Bácsalmás 24 kilométerre délnyugatra található Kelebiától; a megyeszékhely Kecskeméttől mintegy 110 kilométer választja el, északi irányban.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Öttömös, kelet felől Ásotthalom, nyugat felől Tompa, északnyugat felől pedig Kisszállás; közigazgatási területe északon pontszerűen érintkezik még Balotaszállás határszélével is.
Térkép - Kelebia (Kelebia)
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |